Hát igen. Itt látható az igazi, a tényleges és egyetlen dokumentuma annak az eseménynek, melyet az annálesek csak úgy emlegetnek: "Az Erdősmároki Kalangy", s amelyet meg kell ismernie minden felcseperedő, jövendőbeli világutazónak, felfedezésekre induló pionírnak, hogy lelket s kedvet merítvén, a megokosító tanulságokat eszében tartva vághasson neki az ismeretlennek mindannyiunk újabb dicsőségére és punktum.

Célszerű a kaland lineáris végigkövetése, úgy teljesedik ki igaz valójában legmegfelelőképp figyelő tekinteted és értő elméd előtt.

Persze az természetes volt, hogy kimegyünk a természetbe, merthogy olyan idő volt, amilyet már régóta nem evett a világ, de akkor a Fáni kicsit összehúzta a szemét és azt mondta, hogy talán túlságosan is, és hogy nem ártana óvatosnak lennünk, de azért Ő persze nem akar elrontója lenni semmi jónak, úgyhogy mehetünk bele.

Aztán mindjárt odaértünk egy tóhoz, amiben sok hal volt, így hát leültünk, és a Büfé rögtöt átment indiánba, és attól kezdve végig csak mosolygott, mint aki mindent tud, de persze direkt nem mond el semmit, a Verának meg egy darabka ronggyal kellett a haját megerősíteni, olyan meleg volt a levegő.

Itt látható, hogy már a tóparton is a Tamás nyakában volt a műszer, és ennek a fontos ténynek a későbbiekben egyáltalán semmilyen szerepe sem lesz, de a Zsóka már akkor gyanakodott, és persze megpróbálta megkeresni a nyomokat egy kis fával, de akkor a táj hirtelen elferdült és nagyon meleg volt a levegő.

Az Adrienn semmit sem látott a hajától, ezért a Szilárd dupla erővel figyelte a messzeséget, még a pólója is kihajlott, és hirtelenjében nem történt semmi, majd egy erősen zúgó hang tűnt fel a túlsó parton és a halak a vízben erősen izgani-mozgani kezdtek, és mindenki nagyon odafigyelt és meleg volt a víz is.

És akkor olyant láttunk, amilyet még sose, és ami talán csak százévente egyszer, ugyanis az Adrienn hirtelen teljesen meghajlott derékban, és ezt elég jól viselte, de eléggé rémisztő volt, és rögtön valaki elkezdett biciklizni ijedtében, és persze, hogy nagyobb legyen a baj, megláttuk a parton a Trabantot állni.

Aztán megnyugodtunk, és leültünk pihenni egyet a tóparton, a Vera meg a Füli egy ősi ladikban helyezkedett el és a vízfelszín meghatóan sima volt és mindenki picit elgondolkozott az eddigi különös eseményeken, bár a Füli inkább sokatmondóan somolygott állát tenyerébe helyezve, és a túlparton sem rezdült semmi nyoma az életnek.

És akkor megin' rettentő dolog történt: a Verának letörött a haja és ettől a Szilárd beleesett a vízbe és teljesen elmerült, közben a Vera egy jobb rongydarabkával visszakötözte a hajat a fejére, de a Szilárd még nem jött fel, és a Zsóka hiába nézte a vizet, nem látta semmi nyomát hű társunknak, a jó Fülinek.

Mikor már egész másról beszéltünk, egyszer csak hirtelen a Vera felkiáltott: "Imhol a Füli!", és tényleg teljes testi épségében ott ült régi helyén és a jókedve is ugyanolyan széles volt, mint a szörnyű esetet megelőzően, de ezen senki sem csodálkozott, és szellő sem rezdült és meleg lett a levegő és mindenki rettentően megrémült lett.

A legjobban persze a Fáni rémüldözött, hogy még a szemét is összvecsukta, de nagyon, mert ő látta meg a táblát, és különben ő már az elején megmondta, hogy legyünk óvatosak, és most tessék: "Szigorúan tilos", és a következmények akár rettenetesek is lehetnek, még tiszta szerencse, hogy nem fürödtünk és horgásztunk a tóban, csak valaki beleesett.

A Büfé persze ezen is csak mosolygott, mint akinek fából vaskarika, de akkor már titkos indián volt, amit úgy csinált, hogy a tollat eldugta a hajából, így senki sem gyanakodott rá, de a biztonság kedvéért egy erős lánccal a bokájánál fogva egy faóriáshoz rögtítettük őkelmét, mert valami érződött és nagyon meleg volt a levegőben és a víz is.

Végül is a Tamás vette észre, mivel Nála volt egy különleges látásfokozó csodaszerszám, amivel teljesen messzire is jól láthatott, mi viszont csak az ő roppant hátát nézegethettük, és mit sem tudtunk az igazi veszedelemről, de szerencsére a veszedelem sem tudott mirólunk, így aztán megmenekültünk és a levegő is finom meleg lett.

Mikor már éberségünk teljesen ellankadt, egyszer csak rettentő fény és zaj támadt, és kiderült , hogy ha mindannyiunkat nem is, de a Tomcsit észrevették, és lecsaptak rá, és egy baromi hosszú csővel felszippantották a környező tájjal együtt, és ez az utolsó felvételünk Róla, azóta csak akkor látjuk, ha Pécsről feljön Pestre.